page contents A késkészítés és kézművesség ókori fejlődése a Dunántúlon

A késkészítés és kézművesség ókori fejlődése a Dunántúlon

2018-5-05

  

 

Az illírek, egy trák nép késeinek emlékei Pannóniában - a bronzkor a mai Dunántúl területén:

 

A Dunántúl területén az ókor során számos nép megfordult, hosszabb-rövidebb ideig megtelepült. Az ókor korai időszakából nem rendelkezünk jelentős, korabeli és lokális történeti munkával, amely elsődleges forrása lehetne a korszak bemutatásának. Ezért főképpen a korabeli görög és latin szerzők, valamint a történelem és a régészettudomány eredményeire támaszkodunk.

A bronzkor a Dunántúlon valamivel később jelent meg a Földközi-tenger térséghez viszonyítva, ahol már az i. e. 6. század korai időszakában megjelent. 

A Dunántúl területén a bronzkor a kelta hódításig tartott (kb. i.e. 6-5. század). A Dunántúl bronzkori civilizációi trák-illír eredetűek voltak. A legismertebb az illír pannon törzsek, mivel a római szerzők róluk nevezték el a területet. A pannonok egyébként nem a Dunántúlon éltek, hanem Dalmácia (a mai Horvátország) területén. A Dunántúl területén a pannon törzsekhez hasonlóan illír, azalok. ózok, andizetesek, ervaszikuszok és breukok éltek. Az illír őslakosság nem semmisült meg vagy települt el az i.e. 4. század során, hanem az újonnan érkező kelta eredetű törzsek (boiok, szkordiszkuszok) fennhatósága alá került és a keltákkal elvegyülve alakították ki azt a kultúrát, amely a térségben a vaskorszak során a római hódításig virágzott. Az illírek remek fémművességgel rendelkeztek, melyet remekül szimbolizál kiváló egykezes kés- és kardkészítésük. A „Sica” nevet viselő illír rövid kardtípus pengéjének alakjáról ismert.

 

 

 

Kelták a Kárpát-medencében, a vaskor:

 

A Dunántúl vaskorszakát a már egy korábbi posztunkban tárgyalt Halstatt-i (korai) és La Téne-i kultúrák (kései) fedik le. A Dunántúl területén a Hallstatt-i kultúra az i. e. 6-5. század során terjedt el. A kultúrájuk nyugati, keleti és déli hatásokat mutatott. A kelta nép az i.e. 4. század során érkezett meg északi és nyugati irányból és az illír lakosság felett átvették a fennhatóságot. Az együttélés folyamán a kelták és illírek elvegyültek egymással. Kézművességük, így a kések megmunkálásának technikája megváltozott.

A magas szintű vasművesség a kelták hozománya volt és mind a Halstatt-i, mind a kései La Téne-i kultúra elterjesztése a kelta civilizáció munkája. A kelta nép áttelepült a mai Kelet-Magyarországra és Erdélybe is. A kelta civilizáció régészeti leletei elsősorban a sírokban maradtak fenn. Néhány jelentősebb dunántúli lelőhelyük: Ménfőcsanak, Magyarszerdahely, Szomód és Vác. A kelta települések némileg urbanizáltabbak voltak, mivel ellentétben az illír pannonok falusias jellegű településeivel, a kelták erődített, városias településekben éltek. Ilyenek voltak például: Balatonföldvár, Sopron és a Gellérthegy térségében. A vas feldolgozását iparszerűen űzték és új tárgytípusokat honosítottak meg (pl. eke, kasza). Fegyverkészítésük mellett kőszobrászatuk és fazekasságuk volt jelentős. Korongon készítették edényeiket és ún. bepecsételt díszítéssel látták el, amelyek különböző motívumokat ábrázoltak (pl. koncentrikus körök, állatküzdelmek).

 

 

A Dunántúl Pannónia római provincia részét képezte a kései ókor során a hun hódításig. A római hódítás az i. sz. 1. század során történt. A római korról jelentős régészeti feltárások tanúskodnak. Pannónia a Duna-menti limes miatt kiemelt fontosságú volt a rómaiak számára és területéről származott a híres római katonai utánpótlás színe—java. A régészeti feltárások jelentős része római katonai tábor volt. A katonai eredetű építkezések mellett polgári településeket is feltártak. A római korszak jelentős nyugat-magyarországi lelőhelyei a teljesség igénye nélkül: Ad Flexum (Mosonmagyaróvár), Arrabona (Győr), Quadrata (Lébénymiklós), Ad Status (Ács), Brigetio (Ó-Szőny), Gardellaca (Tokod), Azaum (Almásfüzítő), Solva (Esztergom), Pone Novata (Visegrád), valamint például Aquincum (Budapest). Intercisa (Dunaújváros) a kézművesség szempontjából különösen fontos, hiszen az itt lefolytatott ásatások eredményeképpen felszínre került bronzműves műhely, 19 olvasztókemencéjével bizonyítja a térség fejlett fémművességét. A Dunántúl területén számos fazekas- és kovácsműhely került a felszínre. Pannónia területén a borostyánkő-út volt a legfontosabb kereskedelmi útvonal. Pannónia jelentős gazdasági és kulturális szerepet töltött be és a kereskedelem lévén közvetítette a technikai fejlődés vívmányait a kereskedelmi útvonalak mentén.

Pannónia az i. sz. 4. században élte fénykorát. Ebben az időszakban a Dunántúl területén több császár is hosszabb ideig tartózkodott. Összesen mintegy 25 római kori települést tártak fel. A késkészítést a korszak során a helyi, vegyes összetételű lakosság mindennapi igényeinek megfelelően vegyes volt. Fontos régészeti források: katona diplomák, kőfeliratok, bélyeges téglák. fegyverek, sírmellékletek. 433-ra Pannónia teljesen a hunok kezébe ment át és az 5. századra elveszítette római jellegét.

 

 Következő töris posztunkban Kelet-Magyarország vaskorszakáról olvashattok bővebben. További kellemes időtöltést.

 

Képi illusztrációk forrásai:

1. kép: Illír pajzsmotívum. http://battleshields.tumblr.com/

2, kép: A Sica rövid kard. http://www.gsr-roma.com/

3, kép: Kelta kés replika. https://www.swordsviktor.com/knives

4. kép: Kelta tőr: http://www.omegaartworks.com/portfolio.php?art=79

5. kép: Kelta harci kés. https://www.liveauctioneers.com/item/56842972_iron-age-celtic-curved-battle-knife

6. kép: Római vaskés. http://www.ancientromangoods.com

7, kép: Római kés sas markolatdísszel. https://picclick.com/

8. kép: Szárnyas fibula Pannóniából. https://hu.pinterest.com/

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

May 17, 2019

Please reload

  • Facebook - Black Circle
  • Twitter - Black Circle

© 2017-2019 Powered by 

Minden jog fenntartva! 

kapcsolat: info@keokesblog.hu

Budapest, Magyarország

www.lajaecom.nl